Kisfiú kérdezi az édesapját, hogy náluk milyen a politika?
Figyelj rám fiam! -mondja az apa a fiának!
Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a kapitalizmus.
Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a kormány.
A nagyapád vigyáz arra, hogy rendben menjenek a dolgok, tehát ő a szakszervezet.
A babysitter a dolgozó osztály, mi pedig mindnyájan azért dolgozunk, hogy te a NÉP jól érezd magad és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös jövőnk.
A srác elraktározza a hallottakat és elmegy aludni.
Éjjel arra ébred, hogy az öccse bömböl mert teleszarta a pelenkáját.
Felkel és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik hogy nem tudja felébreszteni.
Bemegy szólni a babysitternek, de a szobájában látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon.
Senki sem törődik vele, hogy ő ott van, ezért visszamegy az ágyába és tovább alszik.
Másnap az apja a reggelinél kérdezi tőle, hogy eltudná-e mondani saját szavaival, milyen is náluk a politika?
A fiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, és így szól:
A kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul.
A kormány alszik, a néppel senki sem törődik és a jövő is nyakig szarban van...
------------------------------------------------------
*óra előtt*
Diák: Kijavította a dolgozatot?
Tanár: Nem... más diákjaim is vannak!
*órán*
Tanár: Kész a házid?
Diák: Nincs... más tanáraim is vannak!
