2012. július 10., kedd

A lovas imája... (angol-magyar)

Dearest Creator in Heaven, 

Give me strength to guide my horse.
Let my hands soft and my head clear.
Let my horse understand me and I him.
My heart you have blessed with a special love for these animals. 
I will never loose sight of it.
My soul you have grifted with a deep appreciation for them.
That will never lessen, only continue to grow.
Always let my heart lighten as the sun gently touches them.
Always may my soul smile at the sound of a gentle nicker.
Let the scent of fresh hay and a new bag of grain be sweet to me.
Let the touch of a warm day on the farm, 
The grace and splendor of a running horse,
The thunder of it's hooves makes my eyes burn and my heart soar.
Let it always be so.
Dearest Creator grant me patience,
For horses are harnessed wind, and wind can be flighty.
Let me not frighten or harm them.
Instead show me natural ways to understand them.
Above all, dear Creator, fill my life with them.
When I pass from this world,
Send my soul to no heaven without them
For this love you have given me graces my existence,
And I shall cherish it and praise You for it for all time.
Amen

----------------------------------------------------------------------------------------

Teremtő Uram a Mennyekben,

Adj nekem erőt, hogy irányítani tudjam lovamat.
Adj nekem gyengéd kezet és tiszta gondolatokat.
Add, hogy megértsem őt, és ő is engem.
Te valami különös szeretettel töltötted meg szívemet ezek iránt,
a teremtmények iránt, s én ígérem neked, hogy ezt soha nem tévesztem szem elől.
Lelkemet megajándékoztad az irántuk való mély tisztelettel, ami
nem hogy gyöngülne, de az idő múltával egyre inkább erősödik bennem.
Add, hogy szívem mindig fényárban ússzon mikor a nap sugara finoman megérinti őket,
Add, hogy lelkem mindig felderüljön amint meghallom szelíd nyerítésüket.
Add, hogy mindig édesnek érezzem a friss széna és a bontatlan zab illatát.
Add, hogy mindig mosolyra késztessen ha egy meleg orr érinti kezemet.
Érezzem egy forró nap melegét a farmon, a vágtató ló kecsességét és pompáját,
A patadobogás hallatán fátyolos lesz a szemem és elszorul a szívem,
Add, hogy ez mindig így legyen.
Teremtőm!
Adj nekem türelmet,  mert a lovak olyanok mint a vitorlába fogott szél, s a befogott szél, szeszélyes.
Add, hogy ne ijesszem meg őket, és ne ártsak nekik.
Ehelyett mutasd meg a természetes utat hozzájuk, hogy megértsem őket.
De mindezek felett, Uram, töltsd meg velük az életem.
Ha majd itt kell hagynom ezt a világot, ne küld lelkem olyan mennyországba, ahol ők nincsenek velem.
Mert ez a szeretet megszépíti az életemet, s ezért én óvom ezt az érzést, és mindig áldani fogom érte a nevedet!
Amen



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése